A hangszóróra kattintva meghallgatható a kijelölt szöveg. A felolvasó program forrása: GSpeech
 
TÁMOP-3.1.4-12/2-2012-0433
„JOBBÁ LESZÜNK, HOGY JOBBÁ TEGYÜNK”
Innovatív iskolák fejlesztése

  • az oktatási intézmények pedagógiai-módszertani megújulása,
  • a magasabb színvonalú oktatás érdekében a pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése szaktárgyi tanár továbbképzések megvalósításával
  • a diákok egészséges életmódra nevelése, egészségtudatos, szemléletformáló iskolai nevelés elterjesztése a tanulók testi-lelki-szellemi állapotának, egészségvédelmének és egészségfejlesztésének érdekében,
  • a környezettudatos szemlélet kialakítását megcélzó iskolai szabadidős tevékenységek ösztönzése,
  • a gazdasági kultúra, a vállalkozói készségek fejlesztése; a munkaerő-piaci helytállást, alkalmazkodást megalapozó programok alkalmazása az iskolában
  • az aktív állampolgárság készségeinek fejlesztése, a nevelés-oktatás hozzájárulása a nemzeti és európai identitás kialakulásához
  • a helyi társadalmi szervezetekkel való együttműködés, partnerség, kapcsolat kialakítása nevelési-oktatási feladatok megvalósításában,
  • digitális, sport- és egyéb taneszközök intézményi szintű fejlesztése, elősegítve az iskoláskorú gyerekek készség- és képességfejlesztését, kreativitásuk fejlesztését valamint a testmozgás iránti igény viselkedésbe épülését.
  • a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program keretében megvalósuló infrastrukturális projektekhez a szükséges szakmai (tartalmi, módszertani) fejlesztések biztosítása, annak érdekében, hogy azok egymás hatásait erősítve, komplex módon járuljanak hozzá az oktatás minőségének javulásához.

Ezen elképzelések megvalósulását elősegíteni szándékozott a TÁMOP 3.1.4 konstrukció is.

A pályázatban elnyert összeg: 57 729 400 Ft, amely az Európai Szociális Alap és a Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosította.

A pályázatban vállalt és teljesített tevékenységek a következőképpen alakultak:

A projektet három nagy csoportra lehet bontani.

Az első csoportba az iskolai rendezvények, szakkörök, kirándulások, táborok tartoznak, amelyeket az alábbi szempontok alapján tudjuk bemutatni:

 

1. a környezeti nevelést, fenntarthatóságot szolgáló, környezettudatos tanórán kívüli tevékenységek keretében

  • két erdei iskola megszervezésére volt lehetőségünk. Így a Bakonyban és az Északi-középhegységben tölthettek tanulóink 5-5 felejthetetlen napot. A táborok rengeteg lehetőséget adtak az erdők, hegyek, vízpartok élővilágának megismerésére, a szabadidő hasznos eltöltésére, barátságok születésére.
  • Az alkalomszerű, szabadtéri jellegű mozgásos tevékenységek során kerékpározás, tájékozódó futás, íjászat, rollerezés és számos más sporttevékenység gyakorlása valósult meg az intézményi parkerdőben. A foglalkozás lényege az önkéntesség és spontaneitás volt, melynek során a tanulói szükségletek érvényesültek.
  • Tanulóink természetközeli sporttáborokban pihenhettek Szilvásváradon, ahol lehetőségük volt az ősemberbarlangot, a fátyolvízesést megtekinteni és az Északi középhegység gyönyörű lankáin túrázni. A gyerekek rengeteg felejthetetlen élménnyel térhettek haza otthonaikba.
  • A sportkirándulás alkalmával 45 gyermek a zamárdi kalandparkban tehette próbára bátorságát és ügyességét.

2. A kötelezően megvalósítandó tevékenységek keretében idegen nyelvek tanításának fejlesztése valósult meg nyelvi vetélkedők és oktatást támogató anyanyelvi nyelvtanárok alkalmazásával. A programok során a német nyelv rejtelmeivel ismerkedhettek meg mélyebben tanulóink.

  • A vetélkedőket kétszer rendeztük meg az intézmény nappalijában, amikor is a szakiskolás tanulóinknak a már meglévő tudásukat kellett latba vetniük. A feladatokat játékos formában csoportokban kellett megoldani.
  • A nyelvi képzés hosszú időn keresztül, 74 alkalommal zajlott, amely lehetőséget teremtett egy jó német tudásalap megszerzéséhez, amelyhez a szakmai tudást egy külső nyelviskola biztosította.

3. A pályázat keretében informatika tantárgy tanításának fejlesztése, illetve más tárgyak oktatásának IKT-val való támogatása is megvalósult. Ez informatikai munkakörben dolgozó vendégelőadó segítségével jött létre, aki tanulóink és kollégáink informatikai tudásbázisát segítette bővíteni és megerősíteni.

4. Fontos eleme volt a programok sorában a komplex közlekedési ismeretek oktatásának, ideértve különösen a fizikai aktivitásban gazdag közlekedési formákkal kapcsolatos baleset-megelőzési, és hangsúlyosan az egészségfejlesztési ismeretek oktatását is. A program hangsúlyozta a KRESZ szabályait, a helyes közlekedési magatartás fontosságát elméletben és gyalogosan, illetve kerékpárral a gyakorlatban is.

5. Megvalósulhattak egészségfejlesztő–szemléletformáló – programok a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében. A fizikai aktivitásban gazdag életmódra nevelő–, a mindennapos testnevelés részét képező–, délutáni sport- és mozgásprogramok heti két órában valósultak meg, mely programok teljes időtartamának minimum felét legalább közepes terhelést jelentő testmozgástípusok tették ki, amelyek a mozgásélmény és mozgástapasztalat megszerzésére helyezték a hangsúlyt. A pályázat forrásaiból vásárolt rengeteg sporteszköz segített ezek sokszínű megvalósításához. A mindennapos testnevelés szakkör részeként módunkban állt úszást oktatni, melyre elsősorban a kisebb tanulóinkat vontuk be. A víztől való félelem megszüntetése és biztonságos vízben tartózkodás kiemelt célunk volt. A program a lengyeltóti uszodában valósult meg.

Két ciklusban jégkorcsolya oktatásban is részünk lehetett. 10-10 alkalommal a kaposvári jégcsarnokban kiválóan képzett oktató segítségével sajátíthattuk el a jégen tartózkodás alapjait. Tanulóink nagy lelkesedéssel ismerkedtek ezzel a számunkra ismeretlen sporttal.

6. Félévente egészségnapot szerveztünk, melynek egyik mozgatórugója az egészséges táplálkozás volt. Ennek keretében különféle gyümölcsökből, zöldségekből, magvakból készíthető ételekkel, italokkal és mindenféle gyógynövényekből előállított főzetekkel, teákkal ismerkedhettek meg tanulóink. Ezek mellett nagy hangsúlyt fektettünk a helyi ételkészítési szokások bemutatására is. Ezeken a projektnapokon az iskola szinte minden dolgozója részt vett, ahol közösen próbáltunk egészséges életvitellel kapcsolatos információkkal bővíteni a tudástárat, mely higiéniával, tisztálkodással, mozgással, társas kapcsolatok ápolásával, lélekgyógyászattal, aktív kikapcsolódással, játékkal, kézműves foglalkozásokkal és egészségvédelemmel tették izgalmassá és felejthetetlenné a programokat. Több ízben vendégeink is voltak, akik tudásukkal járultak hozzá a nap sikeréhez.

7. A konfliktus- és iskolai agressziókezelési programunkat a helyi mentálhigiénés kollégánk irányításával dramatikus játékok alkalmazásával valósítottuk meg. A tanulók eljátszhatták, meg-és átélhették a különféle konfliktustípusokat és egyéb kapcsolati nehézségeket. Ezek a programok a készségfejlesztést, a konfliktuskezelő-képességet, illetve az egyéni megküzdő-képességet hívatottak fejleszteni.

8. Az iskolán belüli bántalmazás és zaklatás megelőzését célzó programunkat kimondottan a nagyon veszélyeztetett tanulók számára szerveztük. Ennek keretében még a kaposvári Büntetés végrehajtó Intézetet is meglátogattuk, amely program nagyon tanulságosnak bizonyult.

9. A családi életre nevelést célzó program hosszú hónapokon keresztül zajlott, aminek keretében megismerkedtünk a párkapcsolatok, a családtervezés, csecsemőgondozás és háztartásvezetés nehézségeivel. Bepislanthattunk a munkavállalás nehézségeibe. Ebben nagy segítséget nyújtott a kaposvári munkaügyi kirendeltség, ami több előadást is tartott tanulócsoportjaink számára. Kirándulhattunk a Mizo-gyárba, ahol a tej-és tejtermékgyártás rejtelmeivel ismerkedhettünk meg, egyúttal a gyári szalagmunka nehézségeit is megismerhettük.

10. Nagyon fontos projektelemünk a dohányzás megelőzést és dohányzásról leszokást célzó programunk, amely elsődleges célja a prevenció volt. A már dohányos tanulóink figyelmének felkeltése a veszélyekre, függőségre, betegségekre. Ezek szóbeli, digitális, képi bemutatása, illusztrálása kiemelt fontosságú volt, mivel a személyes tapasztalás döntő fontosságú a gyerekek számára. Lényeges eleme a programnak a segítség elfogadása és ezek lelőhelyeinek ismerete, valamint az információk helyes feldolgozásának módjai.

11. Programelemként jelent meg a gazdasági és pénzügyi ismeretek bővítését, a tudatos fogyasztói magatartás kialakulását elősegítő intézményi innovációs szakkörünk, amelyet gazdasági ismeretekkel rendelkező kollégánk szervezett és tartott. Fő célja a tudatos fogyasztói magatartás megértése és kialakítása volt.

12. Nagy népszerűségnek örvendett a nemzeti hagyományok, helytörténeti ismeretek feldolgozásához és megismeréséhez kapcsolódó szakkörünk. A program részeként elkirándultunk Szennára a híres falumúzeumba, valamint a buzsáki tájházhoz is kerékpárral. Megismerkedhettünk a húsvéti, karácsonyi és helyi népszokásokkal és az ezekhez kapcsolódó kézművességgel is.

13. Az egészségfejlesztő, szemléletformáló – iskolai programok megvalósítása a tanulók egészségének védelme, valamint az egészséges életmód viselkedésbe épülése érdekében az alábbi tevékenységek valósultak meg

  • Elsőként a legalább tanévenként egy hagyománnyá tehető iskolai esemény megrendezése volt, amelyen az egész iskolai közösség részt vett. Ezt mi sportnapnak kereszteltük el. A két év pályázati idő alatt kétszer szerveztük meg, amelynek középpontjában az aktív testmozgás állt. A projektnapokon az egész tantestület, az intézmény technikai dolgozói és az összes tanuló részt vett. A cél a jó hangulatban zajló mozgás és az együttlét volt.
  • A pályázat szinte teljes időtartamát kitöltötte az elsősegély-nyújtási tanfolyamunk, amelyen szakképzett kolléga irányításával tanulhatták meg gyermekeink az égési sérülések, a stabil oldalfekvés, vágás, csípés és rengeteg más hétköznapokban bevetkező sérülések kezelésének módjait. Ezen program teremtett lehetőséget a marcali mentőállomásra való kirándulásra, ahol a mentősök mindennapi idegfeszítő munkájába nyerhettünk betekintést. A program meghívott vendége volt a területileg illetékes egyik védőnő is, aki betegségekről, szexualitásról, nemi betegségekről tartott előadást.

Kiváló együttműködői hálót építettünk ki a gyermekjóléti és családsegítő, valamint a védőnői szolgálattal. Az iskola-és fogorvos is rendszeresen figyelemmel kísérte gyermekeinket és programjainkat.

 

A pályázat második nagy program-csoportja a pedagógus továbbképzések voltak, mivel kiemelt szempont volt a pedagógiai kultúra folyamatos fejlesztését elősegítő tanártovábbképzések megvalósulása. Előtérbe helyezve a pedagógiai-módszertani megújulást és az önfejlesztést.

A köznevelési törvényben megfogalmazott új nevelési feladatokhoz kapcsolódó ismeretek elsajátítását segítő képzések keretében kollégáink közösségi szolgálattal kapcsolatos képzésen, családpedagógiai, a lelki egészség fejlődését szolgáló, az iskola és a pedagógus számára a leginkább hasznos valamely személyközpontú pedagógiai módszert átadó, illetve a pedagógiai műhelymunkát segítő (például: önismeretet, stressz- és problémakezelést, elfogadást, szocializációt, a motivációt és konfliktuskezelést, személyközpontú kommunikációt, fejlesztő pedagógiai módszereket), egészségtan illetve életvitel témájú szakirányú továbbképzést, a rekreációs és élethosszig tartó testmozgások tárgyú továbbképzések valamelyikét, az egészséges életmódra nevelés, a környezettudatos magatartás, a természetismeret kapcsolatai tárgyút, a biomechanikailag helyes testtartást kialakító, speciális mozgás- és tartásjavító tornát oktató továbbképzéseket, a művészetek egészség- és személyiségfejlesztő hatású alkalmazását oktató képzést, a társas kapcsolati készségek gyakorlását szolgáló tanulói csoportok vezetésére képesítő továbbképzést, az elsősegélynyújtás, baleset-megelőzési ismeretek tárgyú továbbképzéseket, az infokommunikációs technológiák (IKT) oktatásban történő alkalmazásához, menedzsmentképzést, a pedagógiai módszertani megújulást támogató továbbképzéseket, ideértve projektmódszer, kooperatív tanulás, a differenciált nevelés, az egyéni bánásmód, a problémás tanulók agressziókezelése, a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel való foglalkozás területén, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó feladatok, népismereti továbbképzéseket,honismereti képzéseket. Ezeken kívül a természettudomány, a minőségbiztosítás, minőségfejlesztés, mérés-értékelés,környezeti nevelés, egészségfejlesztés, mentálhigiéné, sport, drámapedagógia, tánc, mozgás, zene, hagyományőrzés, kézművesség, vizuális kultúra, művészetoktatás-tehetséggondozás a zeneművészet, képző-és iparművészet,táncművészet, szín-és bábművészet , gyermek és ifjúságvédelem, diáktanácsadás, múzeumpedagógia tárgyú továbbképzéseket.

Lehetőségünk nyílt „jó gyakorlat” vásárlására is, mely bevezetése nagy segítség lehet a mindennapok forgatagában. Olyan módszereket vehettünk át, amelyek a digitális kompetenciánk fejlesztésével nagy mértékben segítik elő tanóráink színvonalát és tanulóink tudásának gyarapodását.

A pályázat harmadik nagy csoportja az eszközbeszerzés volt. Ennek keretében rengeteg sporteszközt, kézműves kelléket, oktatási segédanyagot és játékot vásárolhattunk. Ezek az eszközök a továbbiakban is az intézmény rendelkezésére állnak majd, a megkezdett munka a későbbiekben az oktatásban való alkalmazására.

A TÁMOP 3.1.4 „jobbá leszünk, hogy jobbá tegyünk” pályázatunk a továbbiakban az iskola falán található emléktáblán, pedagógusaink tudástárában, valamint tanulóink szívében, az emlékeikben él tovább.

 

 
 
 

Kisegítő lehetőségek

A hangszóróra kattintva meghallgatható a kijelölt szöveg. A felolvasó program forrása: GSpeech