Honlapunkat fejlesztjük. Régi honlapunk itt elérhető.

A gyakorlatok nem egyszerűen a gyermek mozgáskoordinációját fejlesztik, hanem "okosítanak", hiszen ép intellektus mellett segít a részképességek fejlesztésében, így komoly segítséget jelent a tanulási problémákkal küzdő gyerekek számára. Feladatsora a nagy- és finommozgások fejlesztése során érleli, strukturálja tovább az idegrendszert. A foglalkozás menete kötött, feladatsorokba rendezett, a gyermek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedik. A mozgásos feladatok segítik az érzékelés, észlelés fejlődését, a testvázlat, a térbeli tájékozódás, a laterialitás, a dominancia beérését. A feladatsorok javítják a gyermek koncentrációs képességeit, megalapozzák, segítik a figyelem jobb irányíthatóságát, a szerialitás, a ritmusérzék és a motoros kreativitás fejlődését. A mondókákkal, énekekkel kísért feladatvégzés során fejlődik kommunikációjuk és anyanyelvi készségeik. 

Saját diagnosztikai protokollja szerint, egy kb. 45-50 perces Állapot- és Mozgásvizsgáló tesztet követően a szülők maguk is láthatják gyermekük aktuális fejlettségét a mozgáskoordináció, a kognitív folyamatok elsajátítása és az idegrendszer működésének érettségének terén. Ha a gyermek három területen 50% alatti teljesítményt mutat vagy 1-1,5 évnél nagyobb az elmaradása az öt fő vizsgálati területen, akkor javasolt a terápia, melynek során fejlődés várható az érzékelés és az észlelés, a lateralitás és dominancia valamint testvázlat, a figyelem, koncentráció, a szerialitás, ritmusérzék, a kommunikáció és az anyanyelvi képességek terén.

  • tsmt01
  • tsmt02

A TSMT-terápia két nagy gyakorlatcsoportja biztosítja a célirányos fejlesztést:

A TSMT I. ötszáznyolc feladatából állítható össze a legmegfelelőbb feladatsor, mely home-training során a szülőknek is betanítva otthon végezhető. A mozgássor a fejlődés ütemét követve újabb és újabb gyakorlatokkal bővül, illetve cserélődik. A TSMT II. hatszáznyolcvan feladata egymásra épül és fokozatosan nehezedik, olyan gyermekeknek ajánlott, akár már 1-1,5 éves kortól, akiknek teljesítménye a diagnosztikus eljárás során 50-70% között van.

A TSMT II. csoportokban a gyerekek eredményesen 9-12 éves korig fejleszthetők. A csoportok kis létszámúak, a foglalkozások kb. 50 percesek és nagyon sok eszközt igényelnek.

Kiknek? Ha nem figyel, ha türelmetlen, ha nem köti le semmi, ha agresszív, ha dührohamai vannak, ha állandóan pörög, ha túl lassú, ha túl visszahúzódó, ha ügyetlen.

Okos, jó képességű, magas IQ-jú gyermek idegrendszere is lehet éretlen. Ők azok, akik

  • nem tudnak hosszú távon figyelni, koncentrálni,
  • vagy nem tudják levenni és utánozni a bemutatott mozdulatokat, tevékenységeket
  • vagy egy területen kimagaslóak (mindent tud a dínókról, kiválóan rajzol), de más területen elmaradnak a képességei
  • akik nehezen illeszkednek be
  • akikkel magatartásprobléma adódik
  • akiknek alvászavaraik vannak.

Olyan világban élünk ahol a gyerekek egyre jobban távolodnak a valóságos tapasztalatoktól, a valódi játékok, a közvetlen tapasztalás helyett a képernyők képi világában nőnek fel. A modern kor steril környezete már csecsemőkortól fogva egyre kevesebb ingerrel látja el a mozgást és tapintást érzékelő szerveket, a legtöbb ember szinte születése óta szenzoros deprivációban, vagyis alapvető érzékelésnek hiányában szenved.Érzékszerveink informálnak minket testünk fizikai állapotáról és környezetünkről. Minden pillanatban megszámlálhatatlan információ jut az agyba a szemünkből, fülünkből, testünk minden részéből. Az agy lokalizálja, szétválogatja, rendezi ezeket az ingereket, érzékeléseket. Lokalizálja, vagyis megkeresi a feldolgozás helyét, szétválogatja, felesleges ingert kiszűri, nem válaszol rá, rendezi, részekből egészet alkot. A szenzoros integráció: az érzékelések hasznos rendezése, az ingerekre megfelelő, adaptív válasz adása.A szenzoros integráció zavarával küszködő gyermek nem tudja az őt érő szenzoros (érzékszervi) ingereket, információkat megfelelően integrálni és a korábbi tapasztalatokkal egybevetve az adekvát választ kialakítani, elmarad a finom- és nagymozgások terén, gyenge az egyensúlyérzéke, ügyetlen, tanulási és magatartási zavart mutat.A szenzoros integrációs terápia jellemzője, hogy a gyermek olyan élményeket él át, amelyekre addig nem volt módja. Ezek az élmények főleg taktilis (tapintási) érzékelésből és vesztibuláris (egyensúlyérző szerv) ingerlésből erednek. Lényeges, hogy a gyermek saját mozgása közben megtanulja önmagát érzékelni. A „fejlesztés” kifejezés a szenzoros integrációs terápia szemléletében a fejlődés - önszervezés támogatását, az egyéni megküzdési stratégiák közös kidolgozását jelenti. A szenzoros integrációs terápiában részt vevő gyerek hintázik, pörög, egyensúlyozik, szédítő iramban lendül egyik játékról a másikra, vagy éppen ellenkezőleg, csendben van, egy hálóban ringatózik, álmodozik.

A terápia legfontosabb eszközei: érzékelő és masszírozó labdák, Bobath-labdák, Body-roll, golyófürdő, trambulin, billenőrácshinta, gördeszka, Ayres-háló, rugós deszkák, ugráló labdák, gólyaláb, lépegető henger, gumihenger, függő-billenő hinta, stb.

 

  • al1
  • al2
  • al4
  • al5
  • ayris

A logopédia a gyógypedagógia egyik ága, amely a beszédhibák kiküszöbölését, javítását tűzi ki célul.
Logopédusunk feladata tanulóink beszéd- és nyelvi fejlettségének, illetve állapotának szűrése, szükség esetén logopédiai vélemény készítése, illetve a logopédiai ellátásra javasolt tanulóink rendszeres és egyéni fejlesztése.
A beszédhibák nagyon sokfélék lehetnek: a raccsolás az "r" hang problémája, a pöszeség az "s, sz, z, c" hangok kiejtésének, a dadogás a beszéd ritmusának zavara. A logopédusunk javítja az olvasás és az írás során fellépő zavarokat, azaz a diszlexiát és a diszgráfiát, illetve segít a számolási nehézségek, a diszkalkulia leküzdésében. A logopédusunk nemcsak a különböző beszédhibákat gyógyítja, hanem elősegíti tanulóink testi, lelki és szociális fejlődését is. A logopédiai foglalkozások hatékonyságát intézményünkben egy speciálisan felszerelt logopédiai terem biztosítja.

 

  • 20090508tot491
  • 20090508tot492
  • 20090508tot495
  • 20090508tot496

Intézményünkben a 2008/2009-es tanévben kezdődött meg a gyerekek kutyával történő fejlesztése. A kutyának számos pedagógiai szakterületen kiemelkedő jelentősége van, ha kellő szakértelemmel alkalmazzák. A kutyán keresztül, olyan képességeket és ismereteket lehet hatékonyan erősíteni, amelyek fejlesztése a hagyományos pedagógiai és gyógypedagógiai módszerekkel kevésbé eredményes, vagy csak jóval hosszabb idő alatt valósítható meg. A kutyás terápiánál a hangsúly a kutya motiváló erejében van.

A kutyás terápia motiváló ereje:

  • a kutya: a legtöbb gyermek vonzódik az állatokhoz. Szeretnék őket megsimogatni, irányítani, megismerni, játszani velük. A kíváncsiságuk tudatos irányításával a kutya segítséget ad a kitűzött feladatok végrehajtásában, célok elérésében;
  • játék: a játék örömforrás. A kutyás foglalkozások játékos keretek között zajlanak;
  • mozgás: az ingerszükséglet része a mozgásszükséglet;
  • ismeretek: a gyerekeknek már van előzetes ismeretük a kutyáról, ezért könnyen összekapcsolják belső értelmezéseikkel, valamint az ismert részbe könnyen be lehet építeni több új elemet.
  • 20090508tot017
  • 20090508tot448
  • 20090508tot449
  • 20090508tot464